A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságába kíván bepillantást nyújtani - közölte Magyarország Ungvári Főkonzulátusa Facebook-oldalán.  

A kiállítássorozat első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és családja, ifj. Boksay József és Erfán Ferenc festőművészek, valamint Erfán Irina kerámiaművész munkáiból nyílt tárlat Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. 

A vendégeket Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezetője mellett köszöntötte Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Bohdan Andrijiv, Ungvár város polgármestere, Jevgen Tisjuk, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció kulturális osztályának vezetője, valamint Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai megyei szervezetének elnöke. 

A kiállítást bemutatta Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója.

Fotó: https://www.facebook.com/HunConsulate.Ungvar

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Születésnapjához időzítve miniszobrot avattak Bódi László \"Cipő\", a Republic együttes egykori frontembere emlékére szülővárosában, Ungváron.

A Kárpátalján is rendkívül népszerű együttes énekese 1965. május 3-án született Ungváron. Igaz, hogy csak egyéves koráig élt a megyeszékhely közelében fekvő Kisgejőc községben, de mindig szeretettel gondolt a szülőföldjére, ahol gyermekkorában gyakran vendégeskedett a rokonainál - mondta el az avatóünnepségen Bódi Marica, a 2013-ban elhunyt énekes húga, akit telefonon kapcsoltak a szervezők.    

Fegyir Sandor turisztikai szakértő az ünnepségen arról beszélt, hogy a kis szobor Ungváron már a 46. ilyen alkotás. A turisták körében egyre népszerűbb miniszobrok jelentős része magyar vonatkozású: az Ung jegén korcsolyázó Csontváry Kosztka Tivadartól a Rubik-kockán át Bartók Béláig és Liszt Ferencig.     Az ungvári magyar főkonzulátust képviselő Kovács Attila konzul elmondta, hogy ez a kis szobrocska lehetőséget biztosít arra, hogy a következő generáció is megismerje Bódi László \"Cipő\" munkásságát.    

Az alkotás elkészítését és a környéke rendezését a főként ukrán nemzetiségű fiatalokból álló Armada Karpat civil szervezet kezdeményezte és finanszírozta. Vezetőjük, Roman Mehela az MTI tudósítójának elmondta, hogy tevékenységük egyik fő iránya a kárpátaljai származású neves személyek emlékének ápolása, függetlenül a nemzetiségüktől és attól, hogy hol alkottak.

Kép forrása: Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

A Kárpátaljai KultúrKaraván elnevezésű magyar kormányprogram keretében megújul a kárpátaljai megyei ukrán drámai színház teljes színpadtechnikája.

A mintegy három és fél hónap alatt megvalósuló, 160 millió forintos felújítás keretében kicserélik a színpad deszkáit, valamint a forgószínpad mechanizmusát, ezenkívül modern hang- és fényberendezést építenek ki Kárpátalja legnagyobb, 800 férőhelyes színházában.    

A munkálatok megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Buhajla József, ungvári magyar főkonzul utalt arra a szokatlan körülményre, hogy a program megvalósításáért felelős Grezsa István miniszteri biztos Ukrajnából való kitiltása miatt nem lehetett jelen a rendezvényen. A diplomata emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban számos kulturális fejlesztés valósult meg Kárpátalján a Nemzetpolitikai Államtitkárság részvételével, többek között a salánki és a tiszapéterfalvai művelődési ház felújítása, a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház felújítása és korszerű autóbusz beszerzése a társulat számára.

Az ungvári az egyetlen forgószínpaddal ellátott színház Kárpátalján. Buhajla József főkonzul elmondta, szerződés rögzíti, hogy évente mennyi kulturális eseményt tarthat itt a magyar közösség a felújítást követően. "Nagyon bízom abban, hogy a KultúrKaraván elnevezésű projekt kiválóan fog működni a jövőben, több ilyen fejlesztésre, projektre kerül sor és ezáltal javulni fog a két ország kapcsolata" - mondta Buhajla József.

Fotó: http://life.karpat.in.ua/

Horváth Katalin, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének nyugalmazott docense, a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság alelnöke a kárpátaljai magyar tudományos élet, illetve a felsőoktatás terén végzett több évtizedes értékteremtő kutatói és oktatói munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Magyarország köztársasági elnökétől, Áder Jánostól.

A kárpátaljai magyar közösség megmaradását, valamint anyanyelvének, kultúrájának megőrzését szolgáló pedagógusi és intézményvezetői munkája elismeréseként ugyanilyen kitüntetésben részesült Kovács Péter, az Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium igazgatója.

A kitüntetések ünnepélyes átadására november 18-án, szerdán Magyarország Ungvári Főkonzulátusán került sor. A karanténszabályok miatt szűk körben megtartott ünnepségen a kitüntetéseket Buhajla József főkonzul adta át.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program az egyik legnagyobb költségvetésű nemzetpolitikai projekt, amelynek célja a külhoni magyar területek óvodai-bölcsődei hálózatának megerősítése, megújítása. A 2016-ban indított program három ütemben zajlik, összkerete 47,6 milliárd forint. 2021-ig 140 új óvoda és bölcsőde épül, valamint több mint 700 intézményt fejlesztenek és újítanak fel szerte a Kárpát-medencében. A Miniszterelnökség kitért arra is, hogy a program összkeretéből Kárpátaljára 6,1 milliárd forint jut, ebből 25 új óvoda épül és 116 intézményt felújítanak fel.

Potápi Árpád János beszámolt arról, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében megújult három intézményt adnak át Kárpátalján: az ungvári Harmónia Oktatási-Nevelési Központot, a perecsenyi Szivárvány Óvodát és a nagybereznai óvodát.

A szerdán átadott fejlesztések olyan intézményekben valósultak meg, ahova nagyrészt ukrán vagy csak ukrán gyerekek járnak. Példaként említette, hogy az ungvári óvoda négy éve indított magyar csoportot, egyúttal támogatandónak nevezte, ha az ukrán szülők magyar csoportba íratják a gyerekeiket.

\"Ezáltal megtanulják a nyelvünket, a kultúránkat\" - hangoztatta Potápi Árpád János, aki szerint magyar nemzeti érdek, hogy akik ezzel a lehetőséggel élni szeretnének, azok tudjanak is élni. Jelezte: idéntől szórvány-oktatási program is indul Kárpátalján.

Kép: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az ungvári Harmónia Oktatási-Nevelési Központ felújított óvodájának avatásán 2020. október 7-én. Az óvoda a magyar kormány támogatásával újult meg. MTI/Nemes János

A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet negyedik éve tiszteleg hagyományőrző rendezvénnyel Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina emléke előtt. Idén, a járványhelyzet miatt sajnos elmaradt a BercsényiFeszt, a várban azonban szeptember 20-án csendes főhajtással mégis megemlékeztek Ung vármegye egykori főispánjáról.

A vasárnap szűk körben megtartott koszorúzási ünnepség résztvevőit a PCS munkatársai üdvözölték, majd magyar és ukrán nyelven idézték fel Bercsényi Miklósnak – aki 1691-től volt Ung vármegye főispánja – alakját, tetteit. Ezt követően a KMKSZ, a Rákóczi Főiskola vezetői, valamint Magyarország ungvári és beregszászi konzulátusainak képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit.

Bercsényi és az ungvári vár

1691-ben Ungvár Bercsényi Miklós birtokává vált, az ő idejére tehető a vár fénykora. Megerősítette a várat, palotáját fényesen berendezte, jelentős műkincsgyűjteményt és könyvtárat hozott létre benne. Egyik vadászatán II. Rákóczi Ferenc volt a vendége, akivel hű barátságot kötött, és aki többek között Bercsényi hatására kezdett a szabadságharc szervezéséhez. Miután Rákóczit 1701. április 18-án Nagysáros várában elfogták, Bercsényi kénytelen volt Lengyelországba menekülni.

A kuruc seregek hosszú ostrom után 1704-ben foglalták el a várat, és egészen 1711-ig meg is tartották azt. Rákóczi többször is fogadta itt a Lengyelországból, Franciaországból és Oroszországból érkező követeket.

A Rákóczi-szabadságharc leverése után az osztrák császár bosszút állt a váron és a városon. Ungvárt kamarai várossá fokozták le, elvesztette önkormányzatát, a Királyi Kamara irányítása alá került. 1728-ban leégett a vár, helyreállításához csak évek múltán kezdtek hozzá. 1771-ig császári katonaság tanyázott a várban. (Forrás: wikipédia)

Fotó: https://kmksz.com.ua/

A Rákóczi-szabadságharc első, 1703. július 14-én Tiszabecs-Tiszaújlaknál vívott győztes csatájának emlékére a Kápáraljai Magyar Kultúrális Szövetség 1989 óta minden évben július második vasárnapján megemlékezést tart a szabadságharc kárpátaljai főbb állomáshelyein. A járványhelyzet miatt egy hét csúszással, ünneplő közönség nélkül, a KMKSZ elnökségi tagjai rótták le kegyeletüket az emlékműveknél. A megemlékezés az ungvári várban vette kezdetét, ahol 2012-2013-ban került felavatásra gróf Bercsényi Miklósnak Ung vármegye örökös főispánjának, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc főgenerálisának mellszobra, valamint feleségének, Csáky Krisztinának, a vár úrnőjének mellszobra. 

A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének képviseletében Balogh Lívia elnök asszony és helyettese, Palkó Katalin, akik egyben a járási tanács képviselői, valamint Kulin Judit, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke és Kulin Zoltán, a városi tanács KMKSZ-frakciójának vezetője helyezték el az emlékezés koszorúit. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Bátori József, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka, dr. Bege Krisztina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja és Csizmadia Alexandra, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, külgazdasági attasé. 

Több mint egy évtizede minden évben július második felében rendezik meg az Ung folyó belvárosi két kilométeres szakaszán a vidám vizi futamot, az Ungvári Regattát. A versenyre emberi erővel hajtott úszóalkalmatosságokkal lehet benevezni. A zsűri négy kategóráiában hírdet győzteseket: a leggyorsabb hajó, a legötletesebb konstrukció, a leggyorsabb saját készítésű jármű, és a legnépesebb csapat. A helyiek és az ide érkező túristák és versenyzők is nagyon várták a szórakoztató rendezvényt, de a koronavírus-járvány miatt sajnos ezt a rendezvényt is elnapolták. A szervezők közösségi oldalukon számoltak be róla: "Nagyon sajnáljuk, de...meghatározatlan időre elhalasztjuk az Ungvári Regatta 2020 versenyt. Valószínűleg csak jövőre kerülhet majd rá sor."