Blog - A kárpátaljai művészdinasztiák munkásságát bemutató kiállítás-sorozat Ungváron
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve kiállítás-sorozatot indított a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására. Ennek első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és családja, ifj. Boksay József és Erfán Ferenc festőművészek, valamint Erfán Irina kerámiaművész munkáiból nyílt tárlat a főkonzulátus aulájában.
Ungvár - Kárpátalja fővárosa
A történelmi Magyarország egyik ősi városa. Az Előkárpátok nyugati részén, az Ung folyó mentén terül el. Anonymus krónikája szerint: "Akkor Álmos vezér és főemberei...Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt..." A város és a vár neve szervesen összeforrt, hisz a város a vár körüli három dombon alakult ki. A honfoglaló magyarok támpontjául szolgáltak, innen foglalták el a Felső-Tisza vidékét Ugocsáig. Várispánsági központ, az Amadé-fiak, majd a Drugethek birtokolják 360 éven át. 1691-be kerül Bercsényi Miklós gróf tulajdonába Drugeth Krisztinával kötött házassága révén. Fényes udvart rendez be a várban, jó barátságban van II. Rákóczi Ferenccel, aki sokat tartózkodik nála, így válik Ungvár a Rákóczi-szabadságharc bölcsőjévé. Annak bukása után az egész uradalom a kincstárra szál. 1769-től megyeszékhely a város. 1847. július 11-én Petőfi Sándor a vidéken jár, Ungvári élményeiről Kerényi Frigyesnek ír egy levélrészletben. A város lakosai közül sokan beálltak Kossuth zászlaja alá az 1848/49-es szabadságharcban. Az első világháborúban pedig jelentősebb magyar hadseregcsoport állomáshelye volt. A cseh éra után az első bécsi döntést követően 1939-ben magyar törtvényhatósági jogú városi rangot kap. 1944. október 27-én a szovjet hadsereg bevonul a városba, 1946 januárjától az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Kárpátontúli területének központja lesz. A szovjet időben megmaradtak ugyan a műemlék jellegű épületek, de a város történelmi magja köré ipari negyedeket építettek, a deportálások és betelepítések hozzájárultak a magyarság részarányának jelentős csökkenéséhez az egykori magyar történelmi városban, mely ma is közlekedési, kereskedelmi és kultúrális központ, Kárpátalja "fővárosa".
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Ungvári ukránok
Ukrán-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.